Nagyon királyok

Államalapító Szent Istvántól államszervező Szent Lászlóig

ELŐSZÖR OLVASD EL  A SZTORIT!

  ARCON NYILAZTAK

Amikor a magyar nép elfoglalta a Kárpát-medencét, egy jó időre letáboroztak itt, a jól védhető tájon és fű is volt elég, meg folyó. Viszont pár évente átugrottak nyugat felé a németekhez meg az olaszokhoz egy jó kis fosztogatásra és ehhez nagyon értettek, mert gyorsan lovagoltak, közben pedig menekülést tettetve, halomra nyilazták az üldözőiket.

Ez egy ideig bevált, de aztán kiismerték a módszert és a németek meg feltalálták a nehéz páncélt, amit már kissé problémás volt átlőni nyíllal. Úgyhogy Géza fejedelem 70 évvel később már azon kezdett gondolkozni, hogyan védje meg inkább a magyarok országát a német birodalomtól (tőlünk délre meg a bizánci görög császár fenyegette az országot.) 

A feszült helyzetben Géza jól döntött: felajánlotta a német császárnak, hogy küldjön papokat az országba és akkor a magyarok is keresztény hitre térnek (bár ez sokaknak nem tetszett, mert szerették az ősmagyar táltos vallást, saját varázslatokkal).

 Vagy Jézus, vagy mész a darálóba!

De Géza véres kézzel kinyírt mindenkit, aki ellenkezett, a papoknak ajándékozott egy csomó területet (pl. Pannonhalmán felépíthettek egy kolostort, ahol aztán jó kis szürkebarátot palackoztak). Német lovagok is jöttek, akiktől átvettük a modern haditechnikát. Géza nem is bízott senkiben, ezért a saját fiát akarta a trónon látni, aki az István keresztény nevet kapta. Ez azonban más törzsfőknek nem tetszett, egy rokonnak, Koppánynak például egészen más elképzelése volt, Géza feleségét ő szerette volna elvenni, de ez meg Istvánnak nem jött be, végül Veszprém mellett a megbízható német lovagokkal jól megverte Koppányt, akit ki is végeztek. 

  A magyarok királya

Egyelőre még meg sem száradt a szent olaj István fején, amivel királlyá "kenték fel" 1000 karácsonyán, Esztergomban, amikor már harcolnia kellett Erdélyért. Meg több törzsfővel is, akik nem értékelték nagyra István országot egyesítő ötletét. Szerencsére a pápa, Szilveszter és a német császár, III. Ottó régóta jó barátok voltak, és jól gondolták, hogy István megérdemel egy koronát, ha már a római katolikus egyházat hozta be, és nem a bizánci görög papokat. Még egy bajor hercegnőt is feleségül adtak hozzá.

"-Figyelj csak Szilveszter, ne támogassuk meg ezt a magyar srácot?- Ottó, Ottó, te egy lángész vagy! Küldjünk neki koronát, és keletről le leszünk védve!"

István imádott irányítani, így gyorsan 10 egyházmegyére meg 45 vármegyére osztotta az országot, és megbízható püspökökkel meg ispánokkal irányította őket. Egyébként az összes terület (kivéve, amit a papoknak ajándékozott) a királyé volt, úgyhogy állandóan várról-várra utazott az egész kiszolgáló személyzetével együtt, vitték a sólymokat a vadászathoz, aztán addig ettek a várban, amíg a készlet tartott. A király várait a várjobbágyok védték, a király közvetlen segítői és tanácsadói pedig a nádor meg az esztergomi érsek volt. Ebből összehoztak egy jó kis királyi tanácsot. 


kereszténység 5.0 installálva

Ahhoz, hogy az emberek megszokják az új rendet, Istvánnak törvényeket is be kellett vezetnie. Muszáj volt templomokat építeni (ezeket az egyház rendezte be), meg az embereket (ha kellett erőszakkal) rávenni, hogy eljárjanak imádkozni. Nem is engedték őket vasárnap dolgozni, a termés 10%-át be kellett adóba fizetni a papok részére, ez lett a tized. Ha tíz falu összeállt, akkor közösen építettek egy templomot, István pedig szigorúan büntette a lopást a templomokból, meg hogy betartották-e a böjtöt pl. pénteken, akkor nem ehettek húst.

Gyilkos, fizess!

Általában a gyilkosság esetén is a sértett családját kellett kibékíteni (pénzbüntetést fizettek), meg a királyi kincstárba is be kellett fizetni büntetést). Az önbíráskodást (a vérbosszút) viszont nagyon durván halállal büntették. Üldözték a boszorkányokat meg a varázslókat (azaz a régi pogány hit őrzőit), és még teljesen megszokott volt, hogy rabszolgát lehetett tartani. István arra is figyelt, hogy ne sérüljön senkinek a magántulajdona sem. Sok szabad ember elszegődött egy gazdagabb ember szolgálatába. István jó barátságot épített ki a szomszéd Lengyelországgal, a német császárt (ez akkor már egy másik volt, nem annyira barátságos) meg nem hagyta, hogy megpróbálja Magyarországot meghódítani. 

  István, a majdnem szent

Majdnem 40 év uralkodás után egy erős, keresztény országot hagyott hátra. Sajnos fia korán meghalt, mert elgázolta egy vaddisznó vadászat közben, ezért lányának férjére, egy beképzelt velencei olasz fickóra hagyta a trónt. Unokaöccsének, Vazulnak nem akarta átadni az örökséget, mert attól félt, a srác pogány marad, ezért, hogy ne is kacsintgasson a trón felé, gyorsan kiszúratta a szemét meg még ólmot is  öntött a fülébe, hogy biztosan ne tudjon uralkodni. Ez nem volt túl szimpatikus az öreg királytól. 


THE END

MOST JÖNNEK A FELADATOK

1. Államalapítók

A szöveg és a füzetedben a jegyzet, vagy a belinkelt videó alapján találd ki a megadott fogalmakat a magyarázatukból!

FOGALMAK MAGYARÁZATA: 

1. olyan személy, aki egy vallási szervezet kiküldöttjeként hazáján kívül a maga vallására igyekszik téríteni más vallásúakat.

2. történelmi terület az Adriai-tenger keleti partján a Velebit-hegységtől a Kattarói-öbölig.

3. a magyar katolikus egyház központja, a főegyházmegye székhelye, koronázóváros

4. a várak környékére telepített szabad emberek, akik a várispán vezetésével a király felhívására katonai szolgálatot teljesítettek.

5. negyvenhét fegyveres támadó portya, a legtöbb ilyen expedíció szövetségek, szerződések kötelezettségeit teljesítette.

6. felajzatlan állapotban ellentétes irányba görbülő fegyver, használat előtt fel kell ajzani, azaz a nyugalmi (fordított C) formáról C-alakra kell áthajtani.

7. Eredetileg a király által kinevezett és bármikor leváltható országos szerepkörrel is rendelkező udvari tisztségviselők gyűlése, ezek a főméltóságok, esetleg kiegészülve egy-két ispánnal hozták a döntéseket.

8. területe egy-egy királyi vár uralmi körzetére terjedt ki, a helyi ispánságon túlmenően a határain belül fekvő királyi, egyházi és világi magánbirtokokat is magában foglalta.

9. általában a vármegye élén álló, a király által kinevezett és bármikor felmenthető tisztviselő.

10. a jövedelem egy részének Isten munkájára való "felajánlását" jelenti, vagyis az egyház munkájának anyagi támogatását.


2. Események

Az államalapítással kapcsolatos eseményeket kell felismerned a forrásokból!

 Írd le az eseményt pár szóban (pl. István megkoronázása, stb.)


Esemény 1  

"Közben megszületett a fejedelem Istentől megjövendölt fia, akit a próféta szerint ismert az Úr, még mielőtt a méhben megfogant volna, és akinek, mielőtt megszületett, első vértanúja nevét adta. Ezt Isten kedveltje, Adalbert püspök, hite őszinteségéért a keresztség fehér ruhájába öltöztette, és ő lett lelki gyámola. "

Esemény 2 

"Elhozták hát az apostoli áldás levelét a koronával és a kereszttel együtt, s miközben a püspökök és a papság, az ispánok és a nép egybehangzó magasztalásukat fennen kiáltozták, Isten kedveltjét, István királyt az olajkenettel felkenve a királyi méltóság diadémjával szerencsésen megerősítették."

Esemény 4

"És miután mindkét oldalon sokan elestek a kölcsönös öldöklésben... a dicsőséges győzelmet az isten Ottó királynak adta úgy, hogy a magyarok serege megfutamodva, nem rendelkezett többé harci kedvvel. És bár hihetetlen nagy szám pusztult el belőlük, mégis még akkora seregük maradt, hogy azok, akik a város tornyairól látták őket jönni, azt gondolták, hogy nem is ütközetről vonulnak vissza, míg végre felismerték, hogy a folyó túlsó partjára igyekeznek nagy sietve."

Esemény 5

"Igencsak kegyetlen volt, és sokakat ölt meg hirtelen felindulásból. Mikor kereszténnyé lett, indulatosan lépett fel tusakodó alattvalóival szemben e hit megerősítéséért, és a régi bűnt az Isten iránti buzgalomtól felbuzdulva elsöpörte. Ez a mindenható Istennek, de más istenségek különféle hiú képzetének is áldozott, s midőn főpapjától szemrehányást kapott ezért, magáról azt állította: elég gazdag és hatalmas ahhoz, hogy ezt megtehesse."

Esemény 6

"Összehívta főembereit, és Szent Márton hitvalló közbenjárása által kérte az isteni irgalmasság segítségét. Majd összegyűjtötte seregét, és az ellenség elébe indult; a Garam folyó mellett övezték fel először karddal; itt testi épségének őrizetére két főembert rendelt, Hontot és Pázmányt; az egész sereg fejedelmévé és vezérévé pedig német származású vendégét, Vencellint tette meg. Megkezdődött a csata, Veszprém közelében, mindkét részen sokáig és vitézül folyt a viadal; de az isteni irgalmasság segítségével a lázadó pogány vezér legyőzetett."


3. Alapozás

A mellékelt három térkép segítségével ki kell szűrnöd, melyik állítás hamis vagy igaz és egy kis internetes keresési feladatod is lesz.

1. István uralkodói területe a koronázás előtt az ország 2/3-ra terjedt ki. 

2. Koppány országának határa lett később két vármegye határa. 

3. István először a területéhez közeli ellenfeleit győzte le, majd uralkodása későbbi szakaszában a távolabbi területeket hódította meg. 

4. A fekete magyarok pontos településterülete ismeretlen. 

5. Vata és Aba Sámuel nem volt ellenséges Istvánnal szemben. 

6. Az ország pontos határa csak az északkeleti területen volt ismert. 

7. István győztes hadvezérei cserébe várakat kaptak. 

8. Az Alföldön nagyobb területű vármegyék jöttek létre. 

9. A gyepű alig lakott, védelmi sáv vagy zóna volt az ország körül. 

10. A Tisza több megye határa volt. 

11. Az egyik mai megyénk neve egy törzsi államfő nevét rejti. 

12. A legvitatottabb terület a vármegyék neve és száma szempontjából a Dél-Dunántúl. 

13. A várispánságok és a vármegyék neve azonos volt. 

14. Két Fehér megye volt. 

15. A besenyő településterület határos volt Hont megyével. 

16. Egy püspökség területe több tagban volt. 

17. Somogy megye nagy része István uralkodásának végén egyházi kézbe került. 

18. Öt egyházmegyében voltak bencés apátságok. 

19. A pannonhalmi bencés kolostor a győri egyházmegye területén volt. 

20. Lehet, hogy a bihari püspökséget már István halála után hozták létre. 

21. A váci püspökség területe a Tiszán túlra is kiterjedt. 

22. A görög katolikus püspökségek a Német-Római Császárság határához voltak közel. 

4. 

INTERNETES KUTATÁS:

Ki most a pécsi püspök, a kalocsai érsek és a pannonhalmi főapát?

Mennyibe kerül a legdrágább pannonhalmi bor?

Melyik megye van ma a Kapuvár, Kolon, Karakó, Újvár, Borsova vármegyék helyén?

Melyik országhoz tartozik ma Bars és Hont, illetve Zaránd, Bács és Borsova vármegye területének egy része vagy egésze?

© 2020 Vit Olivér
Az oldalt a Webnode működteti
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el