Nagyon királyok
Államalapító Szent Istvántól államszervező Szent Lászlóig
ELŐSZÖR OLVASD EL A SZTORIT!
ARCON NYILAZTAK
Amikor a magyar nép elfoglalta a Kárpát-medencét, egy jó időre letáboroztak itt, a jól védhető tájon és fű is volt elég, meg folyó. Viszont pár évente átugrottak nyugat felé a németekhez meg az olaszokhoz egy jó kis fosztogatásra és ehhez nagyon értettek, mert gyorsan lovagoltak, közben pedig menekülést tettetve, halomra nyilazták az üldözőiket.
Ez egy ideig bevált, de aztán kiismerték a módszert és a németek meg feltalálták a nehéz páncélt, amit már kissé problémás volt átlőni nyíllal. Úgyhogy Géza fejedelem 70 évvel később már azon kezdett gondolkozni, hogyan védje meg inkább a magyarok országát a német birodalomtól (tőlünk délre meg a bizánci görög császár fenyegette az országot.)
A feszült helyzetben Géza jól döntött: felajánlotta a német császárnak, hogy küldjön papokat az országba és akkor a magyarok is keresztény hitre térnek (bár ez sokaknak nem tetszett, mert szerették az ősmagyar táltos vallást, saját varázslatokkal).
Vagy Jézus, vagy mész a darálóba!
De Géza véres kézzel kinyírt mindenkit, aki ellenkezett, a papoknak ajándékozott egy csomó területet (pl. Pannonhalmán felépíthettek egy kolostort, ahol aztán jó kis szürkebarátot palackoztak). Német lovagok is jöttek, akiktől átvettük a modern haditechnikát. Géza nem is bízott senkiben, ezért a saját fiát akarta a trónon látni, aki az István keresztény nevet kapta. Ez azonban más törzsfőknek nem tetszett, egy rokonnak, Koppánynak például egészen más elképzelése volt, Géza feleségét ő szerette volna elvenni, de ez meg Istvánnak nem jött be, végül Veszprém mellett a megbízható német lovagokkal jól megverte Koppányt, akit ki is végeztek.
A magyarok királya
Egyelőre még meg sem száradt a szent olaj István fején, amivel királlyá "kenték fel" 1000 karácsonyán, Esztergomban, amikor már harcolnia kellett Erdélyért. Meg több törzsfővel is, akik nem értékelték nagyra István országot egyesítő ötletét. Szerencsére a pápa, Szilveszter és a német császár, III. Ottó régóta jó barátok voltak, és jól gondolták, hogy István megérdemel egy koronát, ha már a római katolikus egyházat hozta be, és nem a bizánci görög papokat. Még egy bajor hercegnőt is feleségül adtak hozzá.
"-Figyelj csak Szilveszter, ne támogassuk meg ezt a magyar srácot?- Ottó, Ottó, te egy lángész vagy! Küldjünk neki koronát, és keletről le leszünk védve!"
István imádott irányítani, így gyorsan 10 egyházmegyére meg 45 vármegyére osztotta az országot, és megbízható püspökökkel meg ispánokkal irányította őket. Egyébként az összes terület (kivéve, amit a papoknak ajándékozott) a királyé volt, úgyhogy állandóan várról-várra utazott az egész kiszolgáló személyzetével együtt, vitték a sólymokat a vadászathoz, aztán addig ettek a várban, amíg a készlet tartott. A király várait a várjobbágyok védték, a király közvetlen segítői és tanácsadói pedig a nádor meg az esztergomi érsek volt. Ebből összehoztak egy jó kis királyi tanácsot.
kereszténység 5.0 installálva
Ahhoz, hogy az emberek megszokják az új rendet, Istvánnak törvényeket is be kellett vezetnie. Muszáj volt templomokat építeni (ezeket az egyház rendezte be), meg az embereket (ha kellett erőszakkal) rávenni, hogy eljárjanak imádkozni. Nem is engedték őket vasárnap dolgozni, a termés 10%-át be kellett adóba fizetni a papok részére, ez lett a tized. Ha tíz falu összeállt, akkor közösen építettek egy templomot, István pedig szigorúan büntette a lopást a templomokból, meg hogy betartották-e a böjtöt pl. pénteken, akkor nem ehettek húst.
Gyilkos, fizess!
Általában a gyilkosság esetén is a sértett családját kellett kibékíteni (pénzbüntetést fizettek), meg a királyi kincstárba is be kellett fizetni büntetést). Az önbíráskodást (a vérbosszút) viszont nagyon durván halállal büntették. Üldözték a boszorkányokat meg a varázslókat (azaz a régi pogány hit őrzőit), és még teljesen megszokott volt, hogy rabszolgát lehetett tartani. István arra is figyelt, hogy ne sérüljön senkinek a magántulajdona sem. Sok szabad ember elszegődött egy gazdagabb ember szolgálatába. István jó barátságot épített ki a szomszéd Lengyelországgal, a német császárt (ez akkor már egy másik volt, nem annyira barátságos) meg nem hagyta, hogy megpróbálja Magyarországot meghódítani.
István, a majdnem szent
Majdnem 40 év uralkodás után egy erős, keresztény országot hagyott hátra. Sajnos fia korán meghalt, mert elgázolta egy vaddisznó vadászat közben, ezért lányának férjére, egy beképzelt velencei olasz fickóra hagyta a trónt. Unokaöccsének, Vazulnak nem akarta átadni az örökséget, mert attól félt, a srác pogány marad, ezért, hogy ne is kacsintgasson a trón felé, gyorsan kiszúratta a szemét meg még ólmot is öntött a fülébe, hogy biztosan ne tudjon uralkodni. Ez nem volt túl szimpatikus az öreg királytól.
MOST JÖNNEK A FELADATOK
1. Államalapítók
Nézd meg a videót, többször is szükség lesz rá! Az elhangzott fogalmakat kell megtalálnod benne, és az itt leírt körülírásuk, magyarázatuk mellé írni.
FOGALMAK MAGYARÁZATA:
1. olyan személy, aki egy vallási szervezet kiküldöttjeként hazáján kívül a maga vallására igyekszik téríteni más vallásúakat.
2. történelmi terület az Adriai-tenger keleti partján a Velebit-hegységtől a Kattarói-öbölig.
3. a magyar katolikus egyház központja, a főegyházmegye székhelye, koronázóváros
4. a várak környékére telepített szabad emberek, akik a várispán vezetésével a király felhívására katonai szolgálatot teljesítettek.
5. negyvenhét fegyveres támadó portya, a legtöbb ilyen expedíció szövetségek, szerződések kötelezettségeit teljesítette.
6. Szent István nyugati mintára hozta létre a tisztséget a német palotagróf mintájára. Kezdetben tisztsége egybeesett az a udvarház gazdasági és jogi ügyeinek felelősével, később a király után következő legfontosabb udvari méltóság.
7. szomszédos részegyházak területileg körülhatárolt egysége a közös lelkipásztori tevékenység és a püspökök közti kapcsolat elősegítésére
8. felajzatlan állapotban ellentétes irányba görbülő fegyver, használat előtt fel kell ajzani, azaz a nyugalmi (fordított C) formáról C-alakra kell áthajtani.
9. Eredetileg a király által kinevezett és bármikor leváltható országos szerepkörrel is rendelkező udvari tisztségviselők gyűlése, ezek a főméltóságok, esetleg kiegészülve egy-két ispánnal hozták a döntéseket.
10. Landsberg és Augsburg közt elnyúló, 40 kilométer hosszú síkság Bajorországban. Az egykori tófenék felületét jelenleg rétek és szántóföldek takarják.
11. egyházkormányzati egység a történelmi keresztény egyházakban. A katolikus és ortodox egyházakban a püspök vezeti, ezért másik neve püspökség
12. területe egy-egy királyi vár uralmi körzetére terjedt ki, a helyi ispánságon túlmenően a határain belül fekvő királyi, egyházi és világi magánbirtokokat is magában foglalta.
13. általában a vármegye élén álló, a király által kinevezett és bármikor felmenthető tisztviselő.
14. a jövedelem egy részének Isten munkájára való "felajánlását" jelenti, vagyis az egyház munkájának anyagi támogatását.
Nehezebb dolgod lesz, ha a videóban látott eseményeket kell felismerned a pár sornyi eredeti források leírásában, ezek mellé is írd az eseményt pár szóban (pl. István megkoronázása, kalandozások, Szent László törvényei, stb.)
Az eseményekben kék színnel jelöltük azokat a részeket, amelyek segíthetnek a felismerésben.
Esemény 1 (könnyű)
"Amikor tehát a legszentebb atya az uralkodás gondját legszentebb fiára igyekezett átruházni, utolérte a korai halál. A király fiát, az oroszok hercegét egy vadászat során egy vadkan szétszaggatván, siralmas halállal meghala."
Esemény 2 (közepes)
"Közben megszületett a fejedelem Istentől megjövendölt fia, akit a próféta szerint ismert az Úr, még mielőtt a méhben megfogant volna, és akinek, mielőtt megszületett, első vértanúja nevét adta. Ezt Isten kedveltje, Adalbert püspök, hite őszinteségéért a keresztség fehér ruhájába öltöztette, és ő lett lelki gyámola. "
Esemény 3 (közepes)
"Három napon át bajlódtak [a király] szent testének kiemelésével, azt a helyéről elmozdítani semmi módon nem volt lehetséges. A harmadnapi vecsernye végeztével azután valamennyien várva várták az isteni irgalom jótéteményeit a szent férfiú érdemeiért, és Krisztus nyomban meg is látogatta népét: a szent hajlékot teljes terjedelmében elárasztották a mennyből küldött csodajelek."
Esemény 4 (könnyű)
"Elhozták hát az apostoli áldás levelét a koronával és a kereszttel együtt, s miközben a püspökök és a papság, az ispánok és a nép egybehangzó magasztalásukat fennen kiáltozták, Isten kedveltjét, István királyt az olajkenettel felkenve a királyi méltóság diadémjával szerencsésen megerősítették."
Esemény 5 (nehéz)
"A király még tovább akart menni a hódítások terén, amennyiben megparancsolta Ugrának, hogy a parti városok által rendelkezésére bocsájtott néhány hajóval a szigeteket is meghódítsa. Ugra el is indult Arbe felé, de feladatának végrehajtását a hirtelenül támadt bóra hiúsította meg úgy, hogy három arbei hajó által üldözve és legénységében és hajókban jelentékeny veszteséget szenvedve, kénytelen volt újból Segniába visszahúzódni."
Esemény 6 (közepes)
Miután királlyá tették, a királyi felség kegyes hajlandóságát mindenestül elvetette, és német dühösséggel kegyetlenkedett: Magyarország nemeseit megvetette, gőgös szemmel és telhetetlen szívvel falta a föld javát, vadállati módon ordító németjeivel és fecske módjára fecsegő olaszaival.
Esemény 7 (közepes)
"És miután mindkét oldalon sokan elestek a kölcsönös öldöklésben... a dicsőséges győzelmet az isten Ottó királynak adta úgy, hogy a magyarok serege megfutamodva, nem rendelkezett többé harci kedvvel. És bár hihetetlen nagy szám pusztult el belőlük, mégis még akkora seregük maradt, hogy azok, akik a város tornyairól látták őket jönni, azt gondolták, hogy nem is ütközetről vonulnak vissza, míg végre felismerték, hogy a folyó túlsó partjára igyekeznek nagy sietve."
Esemény 8 (könnyű)
"Egy szombati napon kora hajnalban,közel a Dunához megtámadta a kunokat. A király az első rohamban leszúrta a kunok vezérét, Ákost; azon a napon híven és emberül szolgált Köcsem is, akit a király hűtlennek gondolt. Az Úr szétszórta a kunokat a magyarok tekintete előtt, és győzelmesen tért vissza a király."
Esemény 9 (közepes)
"Ezenközben testi ereje megfogyatkozott, érezte, hogy nagy bágyadtság nyomja: sietvén elküldötte Buda nevű követét, Egyrőt fiát, hozza ki a nyitrai börtönből nagybátyja fiát, akit a király ifjúi kicsapongása és oktalansága miatt záratott el, hogy megjavuljon; vezesse hozzá, hogy mielőtt meghal, királlyá tehesse. Gizella királyné, nagy hamarsággal elküldötte követét, ugyanannak a Budának fiát abba a börtönbe, ahol az ifjat őrizték. Sebös tehát megelőzte a király küldöttét, kitolta az ifjú szemét, és ólmot öntött fülének üregébe."
Esemény 10 (közepes)
"Igencsak kegyetlen volt, és sokakat ölt meg hirtelen felindulásból. Mikor kereszténnyé lett, indulatosan lépett fel tusakodó alattvalóival szemben e hit megerősítéséért, és a régi bűnt az Isten iránti buzgalomtól felbuzdulva elsöpörte. Ez a mindenható Istennek, de más istenségek különféle hiú képzetének is áldozott, s midőn főpapjától szemrehányást kapott ezért, magáról azt állította: elég gazdag és hatalmas ahhoz, hogy ezt megtehesse."
Esemény 11 (könnyű)
"Szokása jobbára az volt, hogy évenként legalább három ízben látogatta meg a maga alapította egyházakat, és midőn elérkezett egy ilyen egyházhoz, először is meglátogatta mind az oltárokat, mindegyiknél imádkozott, majd kimenvén, körüljárta az egész templomot, gondos szemmel és apróra megvizsgálta a falak és a tetők hibáit, repedéseit, nyomban elrendelte, hogy tatarozzák, és addig el nem távozott a városból, illetve faluból, míg a javítást nem látta. "
Esemény 12 (közepes)
"Szent István király azonban összehívta főembereit, és Szent Márton hitvalló közbenjárása által kérte az isteni irgalmasság segítségét. Majd összegyűjtötte seregét, és az ellenség elébe indult; a Garam folyó mellett övezték fel először karddal; itt testi épségének őrizetére két főembert rendelt, Hontot és Pázmányt; az egész sereg fejedelmévé és vezérévé pedig német származású vendégét, Vencellint tette meg. Megkezdődött a csata, Veszprém közelében, mindkét részen sokáig és vitézül folyt a viadal; de az isteni irgalmasság segítségével Szent István vezér nyert dicső diadalt."
Esemény 13 (nehéz)
"A negyedik esztendőben azután betörtek Bulgáriába, számtalan sok kincset és fegyvert hoztak onnan. Miután ezeket az országokat legyőzték, Friulin át a lombard őrgrófságba törtek, ahol tűzzelvassal emésztették el Padova városát. Onnan Lombardiát bejárták... Ezután tíz esztendeig nyugodtak; a tizenegyedikben feldúlták Szászországot, Thüringiát, a sváb földet, a keleti frankokat, vagyis a burgundokat."
2. Alapozás
A mellékelt három térkép segítségével ki kell szűrnöd, melyik állítás hamis vagy igaz és egy kis internetes keresési feladatod is lesz.
1. István uralkodói területe a koronázás előtt az ország 2/3-ra terjedt ki.
2. Koppány országának határa lett később két vármegye határa.
3. István először a területéhez közeli ellenfeleit győzte le, majd uralkodása későbbi szakaszában a távolabbi területeket hódította meg.
4. A fekete magyarok pontos településterülete ismeretlen.
5. Vata és Aba Sámuel nem volt ellenséges Istvánnal szemben.
6. Az ország pontos határa csak az északkeleti területen volt ismert.
7. István győztes hadvezérei cserébe várakat kaptak.
8. Az Alföldön nagyobb területű vármegyék jöttek létre.
9. A gyepű alig lakott, védelmi sáv vagy zóna volt az ország körül.
10. A Tisza több megye határa volt.
11. Az egyik mai megyénk neve egy törzsi államfő nevét rejti.
12. A legvitatottabb terület a vármegyék neve és száma szempontjából a Dél-Dunántúl.
13. A várispánságok és a vármegyék neve azonos volt.
14. Két Fehér megye volt.
15. A besenyő településterület határos volt Hont megyével.
16. Egy püspökség területe több tagban volt.
17. Somogy megye nagy része István uralkodásának végén egyházi kézbe került.
18. Öt egyházmegyében voltak bencés apátságok.
19. A pannonhalmi bencés kolostor a győri egyházmegye területén volt.
20. Lehet, hogy a bihari püspökséget már István halála után hozták létre.
21. A váci püspökség területe a Tiszán túlra is kiterjedt.
22. A görög katolikus püspökségek a Német-Római Császárság határához voltak közel.
INTERNETES KUTATÁS:
Ki most a pécsi püspök, a kalocsai érsek és a pannonhalmi főapát?
Mennyibe kerül a legdrágább pannonhalmi bor?
Melyik megye van ma a Kapuvár, Kolon, Karakó, Újvár, Borsova vármegyék helyén?
Melyik országhoz tartozik ma Bars és Hont, illetve Zaránd, Bács és Borsova vármegye területének egy része vagy egésze?
3. Törvények
István király rengeteg törvényt alkotott. Ezek közül kell szétválogatnod a kereszténység terjesztésére és a büntetőtörvényekre vonatkozókat.
A táblázatba be kell írnod a vétek/nem helyes viselkedést és az ezért járó büntetést a kereszténység elterjesztésével kapcsolatban. A bűnügyeknél próbáld megadni a bűncselekményt és a törvényből nézd ki a büntetést.
Ehhez hasonló táblázatot készíts!
SZENT ISTVÁN TÖRVÉNYEI
Az egyházi javak állapotáról
Bárkit is, aki a kevélység gőgjétől pöffeszkedve, az Isten házát megvetendőnek véli és az Istennek szentelt és az Isten tiszteletére a királyi mentesség védelme alá helyezett birtokokat gyalázattal illeti, vagy megkárosítani merészkedik, mint Isten házának megtámadóját és megsértőjét közösítsék ki. - Illik, hogy magának a király úrnak a haragját is érezze, akinek jóakaratát megvetette és intézkedését megsértette. Ha pedig valaki esztelenül, a maga gonoszságának helytelenségével megkísérelné, hogy a királyt helyes szándékától eltérítse, és úgy látszanék, hogy őt semmi szerrel nem lehet lecsendesíteni, még ha ideiglenesen valamely szolgálatokra alkalmas lenne is, le kell őt metszeni, és eldobni az evangélium ezen szavai szerint: ha a te lábad, kezed vagy szemed megbotránkoztat téged, vágd le vagy vágd ki azt, és vesd el magadtól.
A vasárnap megtartásáról
Ha valamely pap vagy ispán avagy valamely más hívő személy valakit vasárnap ökrökkel lát dolgozni, vegyék el tőle az ökröt, és adják a várnépnek elfogyasztásra. Ha pedig lovakkal dolgozik, vegyék el tőle a lovat, amit gazdája, ha akarja, ökörrel megválthat, és az ökröt egyék meg, ahogy mondottuk. Ha pedig valaki más szerszámokkal dolgozik, vegyék el tőle a szerszámokat és ruháit, amelyeket - ha akarja - bőrével megválthat.
A papok pedig és az ispánok hagyják meg az összes falusi bíróknak, hogy ezek parancsára vasárnap mindenki menjen a templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nők, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik. Ha pedig valaki amazok hanyagsága folytán nem ( tűz-) őrzés végett marad otthon, az ilyet verjék meg, és nyírják le.
A négy böjti időszak megtartásáról
Ha valaki hús evésével megsérti a mindenki előtt ismeretes négy böjti időszakot, akkor egy héten át bezárva böjtöljön.
A péntek megtartásáról
Ha valaki pénteken, amelyet az egész kereszténység megtart, húst eszik, egy héten át sötétbe zárva böjtöljön.
Azokról, akik gyónás nélkül halnak meg
Ha valaki olyan megkeményedett szívű - ami távol legyen minden kereszténytől -, hogy bűneit jótanács ellenére sem akarná a papnak meggyónni, az ilyen minden egyházi szertartás és könyörgések nélkül feküdjön, mint a hitetlen. Ha azonban rokonai és hozzátartozói mulasztották el a papokat hívni, és ezért hal meg gyónás nélkül, gazdagítsák őt imádságokkal és vigasztalják könyörgésekkel, rokonai azonban hanyagságukért böjtöléssel vezekeljenek a papok ítélete szerint. Akik pedig hirtelen halállal halnak meg, azokat temessék el minden egyházi végtisztességgel, mivel az isteni végzések előlünk el vannak rejtve, és számunkra ismeretlenek.
A keresztény vallás megtartásáról
Ha valaki a keresztény vallás megtartását elhanyagolva és hanyag ostobaságtól megátalkodva azellen bármi vétséget követ el, a vétek természetének megfelelően ítélje meg a püspök az egyházi törvények szabályai szerint. Ha pedig ellenszegüléstől indíttatva a reá rótt büntetést vonakodnék nyugodtan elviselni, ismét ugyanazon büntetéssel fegyelmezzék, és ezt megismételve összesen hét ízben. És ha mindezek után is konoknak és makacsnak találtatik, adják át a király bíróságának - tudniillik mint a kereszténység védelmezőjének.
A gyilkosságokról
Ha valaki haragra gyulladva vagy dölyfösségtől kevélyen szándékos gyilkosságot követ el, tudja meg, hogy tanácsunk végzése szerint száztíz aranypénzt fog fizetni. Ebből ötvenet a király kincstárába kell vinni, ötvenet adjanak a rokonoknak, tizet pedig a bíráknak és közbenjáróknak ajándékozzanak. A gyilkos ezenfelül az egyházi törvények rendelkezése szerint vezekeljen. Ha pedig valaki véletlenül öl meg bárkit is, tizenkét aranypénzt fizessen, és ahogy az egyházi törvények parancsolják, vezekeljen.
Szintúgy a rabszolgák meggyilkolásáról
Ha valakinek a szolgája másnak a szolgáját megöli, a ( gyilkos ) szolgát adják át a ( megölt ) szolga helyébe, vagy váltsa meg ( ura ) és ( a gyilkos ) vezekeljen, ahogy mondottuk. Ha pedig szabad ( ember ) öli meg valakinek a szolgáját, adjon más szolgát, vagy az értékét térítse meg, és az egyházi törvények szerint vezekeljen.
Azokról, akik feleségüket ölik meg
Ha valaki az ispánok közül, megrögzött szívvel és lelkéről megfeledkezve - ami távol legyen a hűséget megtartók szívétől - felesége meggyilkolásával mocskolja be magát, a királyi tanács határozata szerint ötven tinóval egyezzék meg az asszony rokonaival, és vezekeljen az egyházi törvények parancsai szerint. Ha pedig valamelyik vitéz vagy gazdagabb ember esik ugyanazon bűnbe, ugyanazon tanács végzése szerint fizessen a rokonoknak tíz tinót, és vezekeljen, ahogy mondottuk. Ha pedig a népből való ember követi el ugyanezt a bűnt, öt tinóval egyezzék meg a rokonokkal, és vessék alá az említett böjtöknek.
A kard kirántásáról
Hogy minden tekintetben erős és sértetlen béke honoljon mind az idősebbek, mind a fiatalabbak között, bármilyen jogállásúak legyenek is, teljességgel megtiltjuk, hogy valaki másnak a bántalmazására kardot rántson. Ha ezt a jövőben vakmerőségétől ösztönöztetve megkísérelné, ugyanazzal a karddal öljék meg.
A hitszegőkről
Ha valaki a hatalmasok közül hitét beszennyezve, szívét bemocskolva, s esküjét megtörve, hitszegés bűnét követi el, az esküszegésért keze elvesztésével fizessen, vagy ötven tinóval váltsa meg a kezét. Ha pedig a népből való ember lesz hitszegő, keze levágásával bűnhődjék, vagy tizenkét tinóval váltsa meg azt, és böjtöljön, ahogy az egyházi törvények rendelik.
A templombajárásról és azokról, akik mise alatt mormognak és beszélgetnek
Azok, akik az istentisztelet hallgatására a templomba menvén, ott a misék szertartása alatt egymás közt mormognak és másokat zavarnak, haszontalan történeteket mesélgetve és nem figyelve a szent olvasmányokra és a lelki táplálékokra, ha idősebbek, dorgálják meg őket, és gyalázattal űzzék ki a templomból, ha pedig fiatalabbak és közrendűek, e nagy vakmerőségükért a templom előcsarnokában mindenki szeme láttára kötözzék meg, s ostorozással és hajuk lenyírásával fenyítsék meg őket.
Azokról, akik más rabszolgáinak szabadságot szereznek
Ha valaki meggondolatlanul másnak a rabszolgáját urának tudta nélkül a király vagy az ország vénei és főemberei elé vezeti, hogy levéve a szolgaság jármát, számára a szabadság könnyebbségét szerezze meg, tudja meg, hogy ha gazdag, ötven tinót fog fizetni, amiből negyvenet a királynak kell adni, tízet pedig a szolga urának. Ha pedig szegény és alacsony rendű, 12 tinót, amiből 10 a királynak jár, kettő pedig a szolga urának.
Azokról, akik megostorozzák a saját ( embereiket ) keresőket
Ha valakinek vitéze vagy szolgája máshoz szökik, és az, akinek vitéze vagy szolgája elszökött, követet küld ezek visszahozására, és ezt a követet ott bárki megveri és megostorozza, előkelőink gyűlésén úgy határoztunk, hogy az ilyen verekedő tíz tinót fizessen.
A leányrablásról
Ha valaki a vitézek közül szemérmetlenségtől bemocskolva, valamely leányt szüleinek engedélye nélkül feleségül elrabol, elrendeltük, hogy a leányt adja vissza szüleinek, még akkor is, ha valami erőszakot követett el rajta, és a rabló tíz tinót fizessen a rablásért, még ha később ki is békül a leány szüleivel. Ha pedig valamely szegény és a népből való merészkedik ezt elkövetni, öt tinó kártérítést fizessen a rablásért.
Más szolgálóival fajtalankodókról
Hogy a szabadok mocsoktalanul megőrizzék szabadságukat, miheztartás végett, szabályt akarunk nekik adni. Aki ezt áthágva, másnak a szolgálójával fajtalankodik, tudja meg, hogy bűnben vétkes, és ezért a bűnért első esetben korbácsolják meg, és nyírják le. Ha pedig másodszor is fajtalankodik ugyanazzal, ismét korbácsolják meg, és nyírják le. Ha pedig harmadszor is, legyen rabszolga a szolgálóval együtt, vagy váltsa meg magát. Ha pedig a szolgáló teherbe esik tőle, és szülni nem tud, hanem szülésben meghal, kárpótolja őt másik szolgálóval.
Az asszonyok tolvajlásáról
Mivel már az is mindenki számára visszataszító és minden szem előtt utálatos, ha a férfinem lopást követ el, és még sokkal inkább, ha az asszonyi nem: a királyi tanács szerint elhatároztatott, hogy ha valamely férjes asszony lopást követ el, férje váltsa meg, és ha másodszor is ugyanabba a bűnbe esik, hasonlóképpen váltsa meg, ha pedig harmadszor is, adják el.
A szállások felgyújtásáról
Ha valaki ellenségeskedésből másnak az épületeit tűzzel elhamvasztja, úgy határoztuk, hogy mind az épületeket építse fel, mind pedig ami felszerelés elégett, és azon kívül adjon tizenhat tinót, ami negyven solidust ér.
A házak megtámadóiról
Akarjuk, hogy erős béke és egyetértés legyen öregek és fiatalok között, mint az apostol mondja: Mindnyájan egyetértők legyetek stb. És senki se merjen mást megtámadni. Ugyanis ha ennek az általános gyűlésnek a határozata után valaki az ispánok közül olyan konok lenne, hogy otthonában keresne fel valakit, hogy őt elveszítse és javait feldúlja, ha a tulajdonos otthon van, és ( az illető ) vele harcolni kezd, vagy őt megöli, bűnhődjék a kard kirántásáról hozott törvény szerint. Ha azonban az ispán esik el, elégtétel nélkül feküdjön. Ha pedig nem személyesen megy el, hanem katonáit küldi, száz tinóval tegye jóvá a támadást. Ha pedig valamely katona támadja meg a másik katonának udvarát és házát, tíz tinóval tegye jóvá a támadást. És ha a népből való ember támadja meg valamely hozzá hasonlónak a kunyhóját, öt tinót fizessen a támadásért.
4. Képes Krónika
·
A 300 évvel később készült Képes Krónika az első
ábrázolás az államalapítás korából. A képfeliratok azonban kissé
összekeveredtek. Csinálj rendet! A képek betűjelét rendeld
hozzá a képaláírások számához.
Kik azok a történelmi személyek, akik így "beszélnek" magukról?
1. "Most hogy meghalt az öreg, én jövök, a nőjét elveszem feleségül, a kisfiút meg eltakarítom az útból. Mi az, hogy kijátszanak? Ősidők óta a klán rangidőse vezeti ezt a szövetséget."
2. "Itt az idő. Keletről jönnek a félelmetes lovasok. Ha megtérítjük őket, nem a görög birodalom szövetségesei lesznek, hanem a miénk. Később pedig bajor határainknál jól fognak jönni a keletről támadó újabb barbárok ellen. Tárgyaljunk velünk."
3. " Hagyjuk csak itt szépen a sátor előtt azt a totemoszlopot, mindjárt kimegyek feláldozni egy lovat. Utána majd imádkozom az úrhoz is. belefér mindkettő."
4. "A gyerek pont most nyíratta ki magát, amikor már nekem sincs sok hátra, a fél nép pedig még mindig pogányul él, és nincs befejezve a templomépítés sem. Ki legyen az utód?"